Két, az eseményekre rálátó forrás arról beszélt a Politicónak, hogy a Trump-adminisztráció azzal a feltétellel kínál segítséget az amerikai olajcégeknek a Venezuelában korábban államosított eszközeikért járó kártalanítás eléréséhez, ha a vállalatok hajlandók visszatérni az országba, és jelentős beruházásokkal újjáépíteni a súlyosan leromlott olajipari infrastruktúrát.
A források szerint az adminisztráció az elmúlt hetekben közölte az iparági vezetőkkel: a fúrótornyokért, vezetékekért és egyéb lefoglalt vagyonért járó kompenzáció feltétele a venezuelai kőolaj-kitermelés helyreállításában való aktív részvétel. Az üzenet ugyanakkor óvatosságot váltott ki a cégekből, mivel az infrastruktúra állapota rossz, az ország politikai jövője pedig bizonytalan.
Egy iparági szereplő szerint az ajánlat körülbelül tíz napja van az asztalon, de a létesítmények annyira rossz állapotban vannak, hogy jelenleg nem lehet pontosan felmérni, milyen beruházásokra lenne szükség az újraindításhoz. A bizonytalanságot az is fokozza, hogy egyelőre nem világos, ki irányítja majd az országot a következő időszakban.
Donald Trump szombat reggeli televíziós beszédében azt mondta, arra számít, hogy amerikai olajcégek több milliárd dollárt fektetnek be Venezuelában. A vállalatok finanszírozzák az újjáépítést, a befektetéseiket pedig később megtérítik számukra, miközben az olajtermelés újraindul.
Venezuela olajiparát az 1970-es években államosították, majd csaknem húsz éve, Hugo Chávez elnöksége idején tovább bővült az állami kisajátítások köre. Bár az ország a világ egyik legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, az ágazat az elmúlt évtizedekben a rossz irányítás és az elmaradt beruházások miatt leépült. A termelés mára kevesebb mint harmadára esett vissza az 1970-es évek napi 3,5 millió hordós szintjéhez képest.
A Politicónak nyilatkozó elemzők szerint az adminisztráció eddig nem ismertette részletesen, milyen hosszú távú tervei vannak Venezuelával kapcsolatban. Bob McNally, a Rapidan Energy Group vezetője szerint egyelőre nem látszik átfogó stratégia azon túl, hogy egy Nicolás Maduro utáni helyzetben az amerikai cégek kerülhetnének előnybe a visszatérés során.
Az amerikai olajipari vezetők aggályai közé tartozik a személyzet és az eszközök biztonsága, a kifizetések módja, valamint az is, hogy a jelenlegi, hordónként mintegy 57 dolláros olajárak mellett gazdaságos lehet-e a venezuelai kitermelés.
A Fehér Ház nem reagált a Politico kérdéseire az olajiparra vonatkozó tervekről. Donald Trump ugyanakkor a floridai Mar-a-Lago birtokán tartott szombati nyilatkozatában arról beszélt, hogy az újjáépítéshez szükséges első beruházásokat az olajcégek finanszírozzák. Egy, az egyeztetéseket ismerő iparági vezető szerint a vállalatokkal folytatott tárgyalások még korai szakaszban vannak, és az iparág eddig vegyesen fogadta az adminisztráció megkereséseit.
Az ország állami olajvállalatának, a Petróleos de Venezuelának a jövője is szóba került a megbeszéléseken. Egy forrás szerint jelenleg nincs terv a vállalat privatizálására vagy feldarabolására, inkább a vezetés átalakítása merült fel.
A Venezuelában továbbra is működő egyetlen nagy amerikai olajcég, a Chevron közölte: elsődleges szempont számukra a dolgozók biztonsága és az eszközök védelme, és minden tevékenységüket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végzik.
A lap által megkérdezett elemzők szerint a venezuelai beruházások inkább hosszabb távon válhatnak vonzóvá, tekintettel az alacsony olajárakra és a szükséges jelentős tőkebefektetésekre, ugyanakkor az amerikai jelenlét csökkentheti Kína szerepét az ország olajexportjában.
Nyitóképünk illusztráció.
A cikk forrása
Hírek, aktualitások és belföldi események: az iLoveDuna célja, hogy átlátható és gyors tájékoztatást nyújtson a hazai történésekről. Böngésszen tovább aktuális híreink között!
