A nemzetközi közösség azt figyeli, hogy a tajvani nép rendelkezik-e kellő elszántsággal saját védelmére – fogalmazott Laj a tajpeji elnöki hivatalból élőben közvetített újévi beszédében. Hozzátette, hogy álláspontja kezdettől fogva egyértelmű: határozottan védi a nemzeti szuverenitást, és folyamatosan erősíti a honvédelmet. Megjegyezte, hogy a héten tartott kínai hadgyakorlatok során Tajvan újonnan beszerzett harci eszközeit vették célba, ami szerinte jól mutatja a védelmi beszerzések további növelésének szükségességét. Az elnök az ellenzéki pártokat arra sürgette, hogy támogassák a védelmi kiadások 40 milliárd dolláros emelésére vonatkozó tervét. A javaslat az ellenzék által uralt parlamentben, más vitás ügyekkel együtt, jelenleg politikai patthelyzet miatt elakadt.
Egy, Kína katonai felkészültségéről szóló amerikai jelentésre reagálva – amely szerint Peking 2027-re képes lenne megnyerni egy Tajvanért vívott háborút – Laj azt mondta:
a következő év, 2026 meghatározó lesz Tajvan számára.
Szerinte az országnak fel kell készülnie a legrosszabb forgatókönyvre, miközben továbbra is a legjobb kimenetelben reménykedik.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Tajvan kész az egyenrangú és méltóságteljes párbeszédre, valamint az együttműködésre Kínával a tengerszoroson átívelő békés környezet megteremtése érdekében. Feltételként szabta, hogy Peking ismerje el a Kínai Köztársaság létezését, és tartsa tiszteletben a tajvani nép demokratikus, szabad életmód iránti igényét. Kína saját területének tekinti a demokratikusan kormányzott Tajvant, és nem zárta ki a katonai erő alkalmazását sem a sziget feletti ellenőrzés megszerzésére. Tajvan következetesen visszautasítja Peking igényeit.
Laj beszéde után Peking azzal vádolta az elnököt, hogy megpróbálja félrevezetni a tajvani közvéleményt és a nemzetközi közösséget. A kínai Tajvani Ügyek Hivatalának szóvivője az állami televízióban úgy fogalmazott, hogy Laj beszéde hazugságokkal, felelőtlen kijelentésekkel, ellenségességgel és rosszindulattal volt tele.
Az elnöki beszéd mindössze két nappal a Kína által indított, „Justice Mission 2025” nevű hadgyakorlat után hangzott el. Peking több tucat rakétát lőtt ki Tajvan irányába, és nagyszámú hadihajót, valamint harci repülőgépet vetett be a sziget közelében. Az erődemonstráció a nyugati szövetségesek – köztük az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság – aggodalmát váltotta ki. Tajpej a regionális biztonságot fenyegető, nyílt provokációnak minősítette a gyakorlatot.
Hszi Csin-ping kínai elnök szerdai újévi beszédében megismételte tavalyi figyelmeztetését, miszerint Kína „újraegyesülését” Tajvannal nem lehet megállítani.
A területi kiterjedését tekintve eddigi legnagyobb, és Tajvanhoz legközelebb tartott kínai hadgyakorlat miatt a szigetországban tucatnyi belföldi járatot töröltek, a tajvani hadsereg pedig vadászgépeket és hadihajókat küldött a manőverek megfigyelésére. A kínai gyakorlat tizenegy nappal azután kezdődött, hogy az Egyesült Államok rekordösszegű, 11,1 milliárd dolláros fegyvercsomagot jelentett be Tajvan számára. A kínai hadsereg most először mondta ki nyíltan, hogy a hadgyakorlat célja a külső beavatkozás elrettentése.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A cikk forrása
Hírek, aktualitások és belföldi események: az iLoveDuna célja, hogy átlátható és gyors tájékoztatást nyújtson a hazai történésekről. Böngésszen tovább aktuális híreink között!
