Főoldal / Gazdaság / Olcsóbbá vált a vasárnapi étkezés a legnagyobb bolt láncoknál – bemutatjuk a HVG decemberi vásárlói kosarát.

Olcsóbbá vált a vasárnapi étkezés a legnagyobb bolt láncoknál – bemutatjuk a HVG decemberi vásárlói kosarát.

Az egy évvel és egy hónappal korábbinál is barátságosabb összegből kijött a HVG vasárnapi ebédje december végén. A borsólevesből, rántott csirkéből, sertéspörköltből és almás pitéből álló menühöz a hat nagy boltlánc egységeiben (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco) átlagosan 7802 forintot kellett fizetni a hozzávalókért, szemben az egy hónappal korábbi 8290 forinttal és a tavaly decemberi 8400 forintot meghaladó összeggel.

Éves szinten a vaj ára csökkent a legnagyobb mértékben, mégpedig 37 százalékkal. Most ugyanis 244 forintba került a menühöz szükséges 10 deka vaj, szemben az egy évvel korábbi 387 forinttal.

A vaj árcsökkenése részben a nemzetközi trendekkel magyarázható. Az Agrárközgazdasági Intézet decemberi közepén publikált elemzése szerint az ömlesztett vaj ára a világpiacon december közepén 21 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Németországban az ömlesztett vaj értékesítési ára 46 százalékkal csökkent.

Az árcsökkenést nézve a második hely a sárgarépáé, mivel a zöldség ára 33 százalékkal csökkent. Ezzel párhuzamosan a paradicsom 19 százalékkal, a sertéscomb 17, a vöröshagyma 15, az alma pedig 14 százalékkal lett olcsóbb a tizenkét hónappal korábbi átlagokhoz képest. Ebben a csökkenésben szerepet játszik az árrésstop hatása. Különösen az almánál, a hagymánál és a paradicsomnál, amelyek decembertől kerültek be az árrésstopos termékek táborába, havi szinten utóbbiak ára 10-40 százalékkal mérséklődött.

Mit főztünk ki?

Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hat nagy élelmiszerláncnál (AldiAuchan, LidlPennySparTesco). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, a száraztésztát, ahol a jellemző, félkilós zacskót, míg a vajnál és a sajtnál 10 dekás árat néztünk, kiszereléstől függetlenül. A termékeknél ugyanazokat a kategóriákat néztük, a száraztésztáknál például a négytojásos változatot, a tojásnál legalább M-es méretet, a vajnál 82%-os zsírtartalmú változatot. A kiszereléseknél azt kerestük, amelyiknek a fajlagos ára a legalacsonyabb. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely zöldséglevesből, sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.)
A sorozat korábbi cikkeit itt olvashatja el

A vasárnapi menühöz szükséges alapanyagok közül a legnagyobb drágulást az étolaj mutatta be. Idén decemberben fél liter ugyanis átlagosan 363 forintba került az érintett boltláncokban, ez 18 százalékos drágulást jelent éves összevetésben. Havi szinten viszont 1 százalékkal lejjebb ment az ár. Az étolajat egyébként a KSH az inflációs jelentéseiben is rendszeresen kiemelte, az őszi hónapokban 5,3-10,1 százalékos éves drágulásról szólt a hivatalos statisztika.

Az étolajat a trappista sajt követi: éves szinten 6 százalékos áremelkedéssel: 10 deka átlagára idén decemberben ugyanis 263 forint volt. Majd a tojás és a csirkemellfilé jön a sorban, amelyeknél 5-5 százalékos drágulás következett be. Előbbi kilója 2 ezer forint felett, utóbbiból 5 darab 448 forinton zárta az évet.

A „mentesek” is valamivel olcsóbbak

A vasárnapi menühöz szükséges hozzávalók glutén-, laktózmentes verzióban jóval drágábbak. A kenyér, a spagetti, a tejföl, a trappista sajt, a tej és a vaj a sima verzióban 1412 forintos összegért megvásárolható átlagosan. Ezzel szemben a mentes verziókért ennél jóval többet, összesen 3123 forintot kell fizetni.

Bár a mentes termékek a hagyományos alapanyagoknál jóval drágábbak, a jó hír az, hogy tavaly decemberhez képest olcsóbbak lettek valamivel. Akkor ugyanis 3404 forintba kerültek, vagyis éves szinten bő 8 százalékos csökkenés következett be.

Mi vár az élelmiszerekre?

Az élelmiszerek, így a vasárnapi ebéd kellékeinek árának alakulását rengeteg előre nem látható tényező befolyásolhatja. Részben az, hogy az árrésstop meddig marad érvényben, a jelenlegi forgatókönyv szerint 2026 február végéig, de könnyen elképzelhető egy újabb hosszabbítás, a választásokig legalábbis mindenképpen.

A Magyar Nemzeti Bank legújabb, decemberben megjelent inflációs jelentése szerint a feldolgozatlan élelmiszerek, például zöldségek, gyümölcsök, húsok, ára az idén 4,2 százalékkal, jövőre 4,5 százalékkal drágulhat, 2027-ben 5,6 százalékos emelkedéssel számolnak a jegybanki szakértők. Utóbbi évben a várható gyorsulás a bázishatásokkal magyarázható, vagyis azzal, hogy 2026 elején még az árrésstop visszafogja majd az élelmiszerek egy részének drágulását, míg egy évvel később már nem biztos.

Az MNB-s elemzés szerint az élelmiszerek világpiaci ára szeptember óta csökken, a másfél éven át tartó áremelkedési ciklus véget ért. A termékkör árdinamikája szempontjából előretekintve bizonytalanságot hordoz az élelmiszerárrés-korlátozás jövőjének alakulása, illetve az erre adott vállalati reakciók. A kedvező költségkörnyezet és az erősebb árfolyam tompíthatja a termékkör inflációjának emelkedését az árréskorlátozások kivezetését követően.

Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt

A cikk forrása
Hírek, aktualitások és belföldi események: az iLoveDuna célja, hogy átlátható és gyors tájékoztatást nyújtson a hazai történésekről. Böngésszen tovább aktuális híreink között!