Az elmúlt évtizedben jelentősen nőttek az ingatlanárak, így egyre nehezebb megfizethető otthonra találni, kifejezetten a fiatal európaiaknak. Az Európai Bizottság erre válaszul kinevezte az első energiaügyi és lakhatási biztost, és az Európai Parlament különleges bizottságot hozott létre a lakhatási válság enyhítésének céljával – olvasható az Európai Parlament honlapján.
A lakhatási költségeket érdemes összehasonlítani a havi jövedelem szintjével. Ha a lakhatási költségek meghaladják a szabadon felhasználható jövedelem 40 százalékát, az arra utal, hogy „probléma van a lakhatással”. 2024-ben a városokban lévő háztartások közel 10 százaléka számára volt ez a helyzet, míg a vidéki háztartások kicsivel több, mint 6 százaléka nézett szembe ilyen helyzettel az Eurostat szerint.
2015 és 2024 között az Európai Unióban átlagosan 53 százalékkal nőttek az ingatlanárak. A legnagyobb növekedést Magyarországon mérték, 210 százalékosat. Litvániában szintén nagy emelkedés volt megfigyelhető, 135 százalékos, és Portugáliában is jelentősen, 124 százalékkal nőttek az árak – olvasható az elemzésben.
A lakásbérlés is drágult az elmúlt időszakban, 2010 és 2025 első negyedéve között a lakbérek az EU-ban átlagosan 28 százalékkal nőttek. Görögország volt az egyetlen ország, ahol csökkenést mértek, 11 százalékot. A legnagyobb növekedéseket Észtországban (220 százalék), Litvániában (184 százalék), és Magyarországon (124 százalék) mérték az Eurostat adatai alapján.
Ez részben a rövidtávú bérbeadások elterjedésének köszönhető, amely sok házat és lakást kivett a piacról. Emellett az Európai Beruházási Bank arra is rámutat, hogy a limitált kínálat az egyik legnagyobb probléma a piaccal. A 2008-as pénzügyi válság nagy csökkenést hozott az újlakás-építésben, EU-s szinten 2021 óta több mint 20 százalékkal esett vissza a kiadott építési engedélyek száma.
Magyarországon az EU-s átlagnál is jobban visszaesett a kiadott építési engedélyek mennyisége a 2009 és 2016 közti időszakban. 2016 és 2019 között viszont gyakran meghaladta az EU-s átlagot, 2021-2022-ben pedig erős széttartás volt az adatok szerint.
Az Eurostat elemzése hozzáteszi, hogy a lakhatási költség lehet az egyik legnagyobb faktor, amit a fiatalok az elköltözés előtt mérlegelnek. Más tényezők lehetnek még a kapcsolati státusz, a munkaerőpiaci helyzet, kulturális szokások, és a megélhetés költsége.
2024-ben átlagosan 26,2 évesen hagyták el a fiatalok a családi otthont az EU-ban. Az EU-s országok között jelentős különbségek vannak: Finnországban már átlagosan 21,4 évesen elköltöznek otthonról, míg Horvátországban 31,3 év az átlag.
Magyarországon átlagosan 27,1 éves korukban költöznek el az emberek otthonról, ez hasonló, mint Lengyelország vagy Románia esetében. Általánosságban elmondható, hogy délen később költöznek el a fiatalok.
Az Oeconomus elemzése a témával kapcsolatban azt írja, a nyugati országokban általánosságban jellemzőbb mentalitás az önmegvalósítás, önállóság, míg a délebbi országokban nagyobb szerepe van a hagyományoknak, családnak, és a családi köteléknek. A pszichológusok szerint a mostani húszas generáció tipikus jellemzője, hogy megfontoltabb, alaposabb döntéseket szeretne hozni, ez pedig a döntések halogatásához vezet – írja Erdélyi Dóra, a tanulmány szerzője.
A férfiak egyébként átlagosan később hagyják el a szülői házat, mint a nők. 2024-ben az Európai Unióban a férfiak átlagosan 27 éves korukban költöztek el, míg a nők 25,3 évesen. A legkisebb különbség Svédországban van, mindössze 0,6 év. Ezzel szemben Romániában a férfiak 29,5 évesen költöznek el, a nők pedig 25 évesen, az Eurostat adatai alapján.
A K&H 2025-ös ifjúsági indexe a magyarországi 19-29 évesek költözési szándékait is felmérte. A megkérdezett fiatalok 42 százaléka a szülőkkel él együtt jelenleg, közülük 59 százalék tervezi az elköltözést valamikor a jövőben. 8 százalékuk egyáltalán nem is számol ezzel az opcióval. 33 százalékuk ugyanakkor azt válaszolta a felmérés kérdésére, hogy mielőbb távozna a mamahotelből. Közülük 30 százalék saját lakásba menne, 51 százalék pedig albérletben képzeli el a közeljövőt. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a felmérés adatfelvétele 2024 őszén, tehát az Otthon Start program bejelentése előtt történt.
A cikk forrása
Hírek, aktualitások és belföldi események: az iLoveDuna célja, hogy átlátható és gyors tájékoztatást nyújtson a hazai történésekről. Böngésszen tovább aktuális híreink között!
