A magyarországi kiskereskedelemben tavaly is folytatódott az a lassú növekedési pálya, amely 2024 óta jellemzi az ágazatot. Bár az emelkedés nem egyenletes – inkább cikkcakkos, és nem is különösebben meredek –, összességében azt mutatja, hogy a lakosság reáljövedelmének növekedése már elegendő vásárlóerőt biztosít a forgalom bővüléséhez.
Ennek eredményeként január és október között éves alapon 2,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
Nem a hazai boltok a keresletbővülés fő nyertesei
A lakossági kereslet élénkülésének nem elsősorban a hazai, fizikai kiskereskedelem a legnagyobb nyertese. A többletfogyasztás jelentős része a szolgáltatásokban, a külföldi – elsősorban utazási – költésekben, valamint a nehezebben mérhető online kereskedelemben csapódik le.
Az ázsiai online szereplők forgalmára a KSH csak korlátozottan lát rá, miközben például a Temu vásárlói bázisa már 2024 tavaszára elérte az 1,2 milliót. Ettől függetlenül is kiemelkedően teljesített a csomagküldő és internetes kereskedelem: a forgalom ebben a szegmensben 6,8 százalékkal nőtt, jóval meghaladva a teljes kiskereskedelmi volumen bővülését.
A szolgáltatások igényebevétele és a harmadik országbeli szereplők hatása mellett a lakossági jövedelmek a megtakarításokba is mehettek. Ez az „óvatossági motívum”, amely úgy tűnik, lassan oldódik itthon.
Élelmiszer: átlag feletti növekedés az árrésstop árnyékában
Az élelmiszer-kiskereskedelemben 3,7 százalékos növekedést mértek, ami szintén meghaladja az átlagot. Ugyanakkor kérdés, hogy ez a dinamika mennyire számít kielégítőnek egy olyan átfogó szabályozás mellett, mint az árrésstop.
Az árrésstop vélhetően még hosszabb ideig velünk marad. Ezt nemcsak a politikai logika diktálja, hanem a kormányzati kommunikáció is ebbe az irányba mutat. Karácsony előtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: nem tekinti automatikusnak az árrésstop kivezetését. Inkább a rendszer átdolgozását és hosszabb távú megállapodások kialakítását tartja célravezetőnek a piaci szereplőkkel. A miniszter szerint bizonyos helyzetekben nem a piac követése, hanem annak vezetése a gazdaságpolitika feladata, és az árrésstop ennek a megközelítésnek egy konkrét példája.
Ezzel szemben az alkohol- és dohánytermékek forgalma 1 százalékkal csökkent, amit más statisztikák is visszaigazolnak:
A nem élelmiszer jellegű termékek értékesítése 4,3 százalékkal bővült, míg az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma mindössze 0,7 százalékkal nőtt.
Átmeneti élénkülés jöhetett év végén
A teljes képhez még hiányoznak a novemberi és decemberi adatok, ám a forgalmat év végén több tényező is megdobhatta. Ide tartozik
- a nyugdíjasoknak adott élelmiszer-utalvány,
- a többgyermekes anyák adókedvezménye,
- valamint a családi adókedvezmény emelése.
Béremelések és árhatások
Idén 11 százalékkal nő a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal. Ez a hatás egészen a mediánbérig begyűrűzhet, amely kedvezmények nélkül valamivel 400 ezer forint felett alakul. A következő hetekben esedékes bértárgyalásokon ez a tényező várhatóan hangsúlyosan megjelenik, erőteljesen reálbér-emelkedést hozhat, amely lecsapódhat a boltokban is.
Kisboltok: folytatódó bezárások
Bár a teljes éves adatok még nem állnak rendelkezésre, az első félévben is folytatódtak a boltbezárások. Az élelmiszer- és nem élelmiszerboltok száma összesen 1232-vel csökkent: a 2024 végi 92 519 egységről 91 287-re mérséklődött. Az élelmiszerboltok körében 465 üzlet zárt be, így a korábbi 31 682-ből mindössze 31 217 maradt talpon az időszak végére.
A szakma arra figyelmeztet, hogy az árrésstop igenis komoly kockázatot jelent a kisebb egységek számára. Ezek a boltok ugyanis nem tudnak versenyezni azokkal az alacsony alapélelmiszer-árakkal, amelyeket a nagy láncok a kormányzati előírások miatt alkalmaznak.
Kiskereskedelmi adó: könnyítés kisebbeknek, gesztus a nagyoknak
Tavaly a kormány váratlan döntéssel megemelte a kiskereskedelmi adó sávhatárait. Ez elsősorban a kisebb vállalkozásoknak, illetve a sávhatárok közelében működő cégeknek jelent érdemi könnyebbséget, miközben a legnagyobb szereplők számára is mintegy 2 milliárd forintos enyhítést hoz. A kormány számításai szerint az intézkedés összesen 26 milliárd forintos bevételkiesést okoz a költségvetésnek, az új adósávok pedig már a 2025-ös évre is alkalmazhatók.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A cikk forrása
Hírek, aktualitások és belföldi események: az iLoveDuna célja, hogy átlátható és gyors tájékoztatást nyújtson a hazai történésekről. Böngésszen tovább aktuális híreink között!
