Újra kiderült, hogy a nem döntés is döntés, és ez, ha pénzről van szó, különösen sokba is kerülhet. A magyarországi háztartások jelentős része a vagyonelemei átalakításával hasonló likviditás és kockázat mellett érdemben növelhetné kamatozó eszközeit – állapította meg az MNB nemrégiben publikált Megtakarítási jelentése. A jegybanki adatok szerint a háztartások négyötödének nincs értékpapírja, és e háztartások 2020-ban meglévő pénzügyi vagyonuk közel 70 százalékát látra szóló betétben tartották, amelynek kamata az utóbbi években szinte nulla volt.
A látra szóló betétnek az az előnye, hogy olyan likvid vagyonelem, amely egy esetleges pénzügyi vészhelyzetben hozamveszteség nélkül hozzáférhető. Csakhogy a lakossági állampapírok hasonlóan likvidek, hiszen 1 százalékos költség mellett bármikor visszaválthatóak – vagyis 6 százalékos hozam mellett már két hónapot meghaladó tartás mellett is pozitív hozamot biztosítanak.
A jegybank elemzői egy szimulációt készítettek, ahol egyrészt azzal a feltételezéssel éltek, hogy a háztartások kéthavi fogyasztásuknak megfelelő mennyiségű összeget tartanak látra szóló betétben, másrészt azzal, hogy az ezt meghaladó összegből olyan arányban csoportosítanak át állampapír-befektetésbe, mint azok, akik rendelkeznek állampapírral (de részvénnyel nem) – náluk ez az arány nagyjából 40 százalék. E feltételezésekkel a háztartások összesen mintegy 2070 milliárd forinttal növelhették volna állampapír-állományukat 2020 közepén.
A cikk forrása
Hírek, aktualitások és belföldi események: az iLoveDuna célja, hogy átlátható és gyors tájékoztatást nyújtson a hazai történésekről. Böngésszen tovább aktuális híreink között!
