Amint elkezdődik az új év, indul az osztogatás újabb nagy hulláma. A Magyar Nemzeti Bank úgy számol, hogy a választási pénzszórás, miután 2025-ben 327 milliárd forintjába került a költségvetésnek, 2026-ban már 1844 milliárd forinttal terheli meg az államkasszát – ráadásul ez még csak a lakosságot érintő rész, a céges kedvezmények nincsenek is benne.
- Folytatódik a családi kedvezmény bővítése, egy gyerek után 20 ezer, két gyereknél mindkettejük után 40-40 ezer, nagycsaládoknál gyerekenként 66 ezer forinttal csökken havonta az adóteher,
- a kétgyerekes anyák közül adómentességet kapnak a 40 éven alattiak,
- a 30 éven aluli anyák szja-mentessége érvényes lesz azokra is, akik az adott évben töltik be a harmincat, ráadásul ez a kedvezmény már nemcsak az átlagbérig érvényesíthető, hanem a jövedelem teljes összege után,
- szja-mentes lesz a csed, a gyed és az örökbefogadói díj,
- elindul a közszolgálati dolgozók otthontámogatása,
- fegyverpénz érkezik (ez csak egyszeri lépés, más években nem lesz ilyen),
- és jön a 14. havi nyugdíj első negyede.
Új év, magasabb adók
Újra itt van az inflációkövető adóemelés – ezt másfél éve találták ki, 2025-ben láthattuk először élesben is, most pedig újra. Több közteher minden év január 1-jén annyival nő meg, amekkora inflációt mértek az előző júliusban. Hogy miért pont az előző júliusi infláció számít a januári adó- és díjemeléseknél, azt senki nem értette már akkor sem, amikor bevezették, most pedig különösen rosszul járnak vele az emberek és jól az államkassza, ugyanis a 2025. júliusi infláció a vártnál jóval magasabb, 4,3 százalékos lett (és hogy mindez még abszurdabb legyen: azért, mert a május hideg volt, ezért többen csúsztak át az alacsonyabb rezsit biztosító gázfogyasztási korlát fölé).
Úgyhogy januártól 4,3 százalékkal nő a dohánytermékek, az alkohol és a gépjármű adója, valamint a járművek átírási illetéke is. Rendkívül sok különböző terméket érint ez, a járművek esetében pedig az életkor, a teljesítmény és a környezetvédelmi besorolás is számít – a részletes számokat itt gyűjtöttük össze:
Eredetileg úgy volt, hogy az üzemanyagok adója is most fog nőni az inflációt követve. Csakhogy a kormány úgy döntött, hogy ezt az egy emelést januárról 2026 júliusára halasztja – a hivatalos indoklás szerint az emberek és cégek terheinek csökkentése miatt, még véletlen sem azért, mert így a választás utánra tolták.
Új szabályokra várva
A közlekedés legfontosabb szabályváltozása sem most jöhet még, de már kaptunk ígéretet 2026-os dátummal: a kormányban és a szakértők szintjén is dolgoztak már az új KRESZ részletein, de egyelőre úgy tűnik, túl nagy a politikai kockázat és komplikált a rendszer.
Az Otthon Start programnak egyetlen fontos szabálya változik – januártól a zártkerti ingatlanokra is fel lehet venni a kedvezményes, 3 százalékos hitelt –, de az MNB egy változtatása is fontos lesz. 600 ezerről 800 ezerre emeli a határt, amekkora havi jövedelem fölött akkora hitelt lehet felvenni, hogy a jövedelemnek a 60 százaléka legyen a törlesztőrészlet (a határ alatt 50 százalékig lehet elmenni). Eredetileg úgy volt, hogy a kamatstop is csak 2025 utolsó napjáig tart, végül ezt 2026 júniusáig meghosszabbították.
Az adórendszer több pontján is módosul. Ezek közül van, ami csak az inflációhoz igazítja az értékhatárokat, és sokat fogunk beszélni majd arról, hogy az év felénél visszavezetnék a reklámadót, de több más változás is jön már január 1-től.
- Az átalányadózó egyéni vállalkozók elszámolható költséghányada 40-ről 45 százalékosra nő,
- az alanyi adómentesség felső értékhatára 18 millióról 20 millió forintra emelkedik,
- 5 helyett 20 millió forint az új értékhatár, amely alatt elég havi helyett negyedéves előlegekkel fizetni a társasági adót,
- a fejlesztésiadó-kedvezmény tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén is igénybe vehető lesz, Budapesten legfeljebb 15, vidéken legfeljebb 35 százalékos támogatási intenzitás mellett,
- új adókedvezményt adnak a környezetvédelmi beruházásokra,
- az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adójának alapja a minimálbér 100 százaléka lesz az eddigi 112,5 százalék helyett,
- megváltoznak a kiskereskedelmi adó sávjai, 500 millió – 30 milliárd – 100 milliárd forintról 1 – 50 – 150 milliárdra,
- a kisvállalati adót azok a cégek is választhatják, amelyek legfeljebb 100 főt foglalkoztatnak és 6 milliárd forint alatti a bevételük, valamint a mérlegfőösszegük. Ugyanígy megnőtt a kiesési értékhatár: a kiva hatálya alatt maradhatnak a cégek mindaddig, amíg a foglalkoztatottak száma a 200 főt, illetve a bevétel a 12 milliárd forintot nem haladja meg.
A fogyasztóvédelmi törvény is változik, a mikro-, kis- és középvállalkozások is úgy fordulhatnak a békéltető testületekhez, ha bajuk van egy szolgáltatással, amelyet igénybe vesznek, mint ahogyan a vásárlók teszik, a cégeknek pedig 8 helyett 15 napjuk lesz válaszolni. Ez azért fontos, mert így javul az esély, hogy a bírósági útnál egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb módon rendezik a vitákat.
Az egyszerűsített foglalkoztatásban is könnyítés érkezik, a mezőgazdasági idénymunka éves kerete 210 napra, az egy munkáltatónál végezhető alkalmi munkáé pedig 120 napra nő.
Idénymunkások szüreten
Túry Gergely
Eredetileg az volt a terv, hogy 13 százalékkal nőhet a minimálbér, végül ebből csak 11 százalékos emelés valósul meg, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal nő – ahogy korábban bemutattuk, a gazdaság mostani helyzetében ez egy racionális kompromisszumnak tűnik. Ez pedig nem csak azoknak fontos, akik minimálbérre vagy a bérminimumra vannak bejelentve – ez nettó 241 ezer, illetve 248 ezer forintos bért jelent –, sok minden mást is a minimálbérhez kötöttek, így most azok is megváltoznak. Ennek megfelelően 11 százalékkal nő a táppénz maximális összege (napi 21 520 forintra), az álláskeresési járadék (régi nevén munkanélküli segély, napi bruttó 10 760 forintra), a gyermekgondozási díj maximuma (451 920 forintra), a diplomás gyed (felsőfokú alap- vagy szakképzésben napi 7532, egységes, osztatlan, mester-, vagy doktori képzésben 8708 forintra), a gyermekek otthongondozási díja (havi 322 800 forintra), és a súlyos fogyatékossággal élők személyi kedvezménye (havi 107 600 forintra).
2025 egyik legfontosabb ügye a politikában a gyerekvédelem volt, ennek is tudható be az, hogy az új évtől megváltozik a nevelőszülők bére. Az új szabály szerint a nevelőszülői alapdíj a minimálbér összegével egyenlő lesz egy gyerek nevelése esetén, két gyereknél a minimálbér 140 százaléka, három vagy annál több gyereknél mindegyikük után plusz 60 százalék.
Még egy, a munkához kapcsolódó döntés: 2026-ban 35 ezer vendégmunkás jöhet Magyarországra. 2025-ben ugyanúgy 35 ezres volt ez a kvóta.
A nyugdíjak 3,2 százalékkal nőnek. Azért ennyivel, mert ekkora inflációt tervez a kormány 2026-ra. Rajtuk kívül a legtöbb elemző ennél nagyobb áremelkedésre számít (az év első hónapjaiban még nem, majd később jöhet egy nagyobb drágulás szerintük). Azok pedig, akik még csak előre gondolkoznak a nyugdíjas éveikről, egy kicsivel magasabb, 3 helyett 4 ezres be- és kilépési költséglimittel találkozhatnak az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, valamint azzal, hogy most ér véget az az egy év, amíg a nyugdíjpénztári megtakarításokat fel lehetett használni lakáscélra.
Következik az ATM-telepítések egy fontos időpontja is: 2026 elejétől minden ezer lakosnál népesebb településen kell, hogy legyen legalább egy bankautomata. Több bank emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult, a döntés későbbre várható.
Az útdíj alapesetben az inflációt követné, de a fuvarozók esetében ennél sokkal nagyobb emelés jön – az emiatti vita és tüntetés volt a karácsony előtti napok egyik leglátványosabb eseménye. Lázár János december végén jelentette be, hogy megállapodott a fuvarozókkal, januártól 4,3 százalékkal, majd márciustól a 2025-öshöz képest 35 százalékkal nő az útdíj. Erre aztán még tüntetni kezdtek azok a kamionosok, akik úgy érzik, hogy ez nekik nem elfogadható.
Egy kamionostüntetésnél sokkal kevésbé tűnik izgalmasnak az a mondat, hogy 2026-tól kivezetik az egyeskocsi-fuvarozás támogatását, pedig ez is egy jókora áremelést okozhat. Ez a vasúti áruszállításnak az a fajtája, amikor a kisebb cégek nem egy teljes tehervonatot töltenek meg, hanem egy-két vagonra van csak szükségük, és sok különböző vállalat áruit szállító kocsikat összekapcsolnak. Ennek a támogatása most megszűnik, egyelőre nehezen belátható, mennyivel emelkednek az árak és mennyire fogja a közúti forgalmat megterhelni, ha kamionokra teszik át az árut.
Terézváros betiltja az AirBnb-t – erről lassan másfél éve döntöttek, de 2026. január 1-jéig haladékot adtak akkor. A rövid távú lakáskiadás megtiltásáról szóló rendelet azóta megjárta a bíróságokat, végül a Kúria idén novemberben mondta ki, hogy a lakók nyugalmának védelme miatt arányos a beavatkozás, nem csorbítja alkotmányba ütközően a vállalkozás szabadságát.
Januártól a három nagy mobilszolgáltató bevezeti a kiskorúak védelmére kialakított mobilnet-szolgáltatását. Ezt a szülők ingyen kérhetik, a gyerekeik nem fogják tudni elérni a 18+ besorolású tartalmakat. Ez még csak az első lépés lesz, májusban és 2027 elején két lépésben a vezetékes internetre is elérhető lesz ez az opció.
Sokakat érintő adminisztratív változás: megszűnik a papír alapú tb-kiskönyv. Helyette egy új elektronikus felületet, az e-kiskönyvben lehet majd lekérdezni a biztosítási jogviszonyokra, az egészségbiztosítási pénzbeni ellátásokra és a baleseti táppénzre vonatkozó adatokat.
Januártól Ukrajna és Moldova is tagja lesz az európai roamingzónának – Magyarországot ez leginkább úgy fogja érinteni, hogy azok, akik az ukrán határ túloldaláról átjönnek ide, illetve akik a határ magyar oldaláról átmennek Ukrajnába, a hazai díjakat kell, hogy fizessék a telefonálásért és a mobilnetért.
AFP / NurPhoto / Miquel Llop
És egyébként is itt egy korszakhatár, legalábbis az X generáció számára mindenképp (na jó, talán még az Y-nak). Megszűnik az MTV – márhogy nem a magyar állami média, hanem a Music Television. A fogyasztói szokások megváltozása tényleg gyilkos volt, valószínűleg az 1980-as, 1990-es években még megkerülhetetlen jelentőségű tévécsatorna egykori leglelkesebb nézői közül elsőre nem sokaknak tűnt fel a bejelentés, hogy itt a vége.
És ha már távolodunk a gazdasági témáktól, lesz egy kör, akik számára 2026 már most biztos, hogy az óriási szabályváltozások és a nagy felfordulás éve, bár ezt régóta lehetett tudni, hogy így lesz: a Forma–1 rajongói. Más sportágakban is lesz újdonság, hogy idén tartanak például először 32 helyett 48 csapatos foci-világbajnokságot – azt már most tudjuk, hogy változatlanul a magyar csapat nélkül –, úgyhogy kíváncsian várhatjuk azt, hogy a színvonal esése és a több meccs okozta, előre borítékolható pénzügyi siker között hogyan tudnak egyensúlyozni (egyben előre is egy mély sóhaj és biztató vállveregetés minden európai újságíró felé, akik az itteni idő szerint kora estétől reggelig tartó játéknapok hajnal 3-4-5 órakor kezdődő meccseinek tudósítását nyerik meg).
Mindenki legnagyobb szerencséjére nem azzal a hírrel kezdődött 2026, hogy Budapest csődbe jutott. A fővárosnak van egy elfogadott költségvetése, amellyel jelen állás szerint el tudják kezdeni az új évet minden közszolgáltatás biztosításával és az önkormányzati dolgozók is kaphatnak fizetést, de a büdzsét úgy írták meg, hogy újratárgyalják, ha tavasszal kormányváltás lesz – ha pedig marad a mostani kormány, akkor is egészen új helyzet lehet Budapesten.
És ezzel ott is vagyunk, ami 2026-ból a legtöbb magyart a legjobban érdekelni fogja: bár még nincs hivatalos dátum, szinte fixnek vehetjük, hogy április 12-én tartják meg a választást. Menetrend szerint valamikor május végére alakulhat meg a következő kormány, a nyár elején pedig már látni fogjuk, hogy milyen új szabályokra kell berendezkednünk. Ha hatalomváltás lesz, akkor azért, ha pedig nem, akkor amiatt, hogy az új ciklus elején visszafizessük a kampánybeli osztogatás árát. Izgalmas idők lesznek.
Nyitókép: MTI / EPA / Szergej Ilnyickij
A cikk forrása
Hírek, aktualitások és belföldi események: az iLoveDuna célja, hogy átlátható és gyors tájékoztatást nyújtson a hazai történésekről. Böngésszen tovább aktuális híreink között!
