Az elmúlt években számos tanulmány született már azzal kapcsolatban, hogy milyen idős korban szabad a gyerekek kezébe adni okostelefont. Az eredmények eltérőek, abban azonban minden kutató egyetért, hogy a túlzott képernyőhasználat komoly kockázatot jelent a serdülők mentális egészségére és fejlődésére is. Most egy sor újabb tanulmány húzza alá ezt, és azt, hogy pontosan mikortól is szabad engedni a mobilozást.
Ran Barzilay, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója csapatával az Egyesült Államok 21 helyszínéről származó több mint 10 500 gyermek ezzel kapcsolatos adatait elemezte, az eredmény pedig egyértelmű volt: azoknál a gyerekeknél, akik 12 éves korukban kaptak telefont, több mint 60 százalékkal volt nagyobb az alvásminőség romlásának, több mint 40 százalékkal pedig az elhízás kialakulásának kockázata azokhoz a gyerekekhez képest, akik 13 éves korukban vették kézbe az első saját okostelefonjukat.
A háromgyermekes Brazilay szerint, bár első két gyermeke 12 éves korában kapott okostelefont, a harmadik biztosan nem fog ilyen idősen – nyilatkozta a The Washington Postnak.
A lap szerint míg korábban eltérő eredmények születtek azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen hatással van a fiatalokra az okostelefon, a helyzet 2025 nyarán kezdett el megváltozni. A témával kapcsolatban több tanulmány is született, és a korábbaikkal ellentétben minden eredmény ugyanabba az irányba mutat.
A számok azt mutatják, hogy a képernyőhasználat nagyobb terhet ró a tizenévesekre, mint azt sokan gondolták eddig. Több tanulmány is kimutatta, hogy a jelentős mennyiségű képernyőhasználat a kognitív teljesítmény mérhető csökkenésével jár: lassabb feldolgozási sebességet, csökkenő figyelmet és gyengébb memóriát jelent.
Eközben a depresszió és a szorongás aránya folyamatosan emelkedik a közösségi média fokozott használatával, az alvás minősége romlik, a kutatók pedig aggasztó összefüggéseket találtak a képernyőhasználati szokások és a serdülőkori súlygyarapodás között is.
Míg korábban a vita arról szólt, hogy a képernyőidő hatással van-e a gyerekekre, az eredményeknek köszönhetően most már inkább az a kérdés, hogy mekkora lehet ez a hatás, és mit hajlandó tenni a társadalom a hatások csökkentése érdekében.
Ausztrália a világon elsőként tiltotta be a közösségi oldalak használatát a 16 évnél fiatalabb felhasználók számára. Malajziában hasonló változás jöhet 2026-ban, míg más országok folyamatosan figyelemmel kísérik az új törvény hatását.
Mi történt most?
A szakemberek lényegében azóta vitatkoznak az okostelefonok gyerekekre gyakorolt hatásairól, amióta 2007-ben Steve Jobs bemutatta az első iPhone-t. Míg a tanárok a TikTokot okolják az egyre gyengébb teljesítmény miatt, a szülők a videojáték-függőség miatt aggódnak, a szakemberek pedig az online zaklatás, az önkárosítás növekvő tendenciája miatt kongatják a vészharangot.
A probléma leginkább abban rejlik, hogy az okostelefon káros hatásait nem lehet olyan objektíven mérni, mint mondjuk más függőségek esetében a szerek használatának következményeit. A tizenévesek képernyőhasználat szokásaival kapcsolatos legtöbb tanulmány megfigyeléses, nagy adathalmazokon keresztül szűrve mutatják ki a digitális szokások és az egészség közötti összefüggéseket. Ezek a tanulmányok nem tudják bizonyítani az ok-okozati összefüggéseket – ám idővel olyan erős mintázatokat tudnak feltárni, amelyeket nehéz figyelmen kívül hagyni – írja a lap.
Évekig még ezeket az erőfeszítéseket is korlátozták az adatok: kis minták, rövid nyomon követési időszakok, a képernyő előtti viselkedés egyenetlen mérései. Ez az elmúlt néhány évben kezdett megváltozni egy olyan tanulmány adatainak közzétételével, amely során az Egyesült Államokban mintegy 12 000, 2005 és 2009 között született gyermeket vizsgáltak. Ahogy ezek a gyerekek idősödnek, a kutatók példátlan betekintést kapnak abba, hogy miként hat a technológia a fiatalokra.
Ijesztő eredmények
Egy 2025 nyarán megjelent tanulmány, amely a fent említett adathalmazra épül, képes volt különbséget tenni a puszta képernyőidő, valamint a függőséget okozó képernyőhasználat között, ez pedig jelentősnek bizonyult. Míg az online töltött órák száma nem jelezte előre az öngyilkossági kockázatot, a kényszeres minták – a szorongás, amikor elszakadnak egy eszköztől, a használati idő csökkentésének nehézsége – igen. Azoknál a tinédzsereknél, akiknek a függőséget okozó használatuk idővel fokozódott, két-háromszor nagyobb volt az öngyilkossági gondolatok és viselkedés valószínűsége, mint azoknál, akiknek a használatuk alacsony maradt.
A tudósok munkája az online tevékenységek típusában és a kockázataiban is talát különbséget. Azoknál a gyerekeknél, akik sokat és egyre többet játszottak videojátékokkal, egyre többöször tapasztaltak például szorongást és depressziót. Eközben azoknál, akik egyre több időt töltöttek a közösségi média használatával olyan problémák mutatkoztak, mint a szabályok megszegése vagy az agresszió.
Yunyu Xiao, a Weill Cornell Orvostudományi Egyetem tudósa szerint az eredmények arra utalnak, hogy vannak olyan csoportok, amelyek fogékonyabbak az öngyilkossági gondolatokra és az online platformokkal kapcsolatos viselkedésre. A legfontosabb feladat most annak kiderítése, hogy mi a különbség a két csoport tagja között.
Újabb összefüggések
Decemberben újabb publikáció jelent meg a fenti adatok elemzése után. A szakemberek három csoportot azonosítottak a 9 és 13 éves kor közötti gyerekeknél:
- kevés vagy nulla képernyőidő,
- alacsony, de növekvő használat, valamint
- magas és növekvő használat.
Az utóbbi két csoportba tartozó gyermekek valamivel gyengébb teljesítményt mutattak számos kognitív feladatban, beleértve a hangos olvasás felismerését, a memóriajátékot és a szókincsteszteket. A különbségek szerények, de következetesek voltak. A szerzők megjegyezték, hogy a közösségi média kiszoríthatja a tanuláshoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket.
Jason Nagata, a Kaliforniai Egyetem kutatója szerint a legmeglepőbb az volt, hogy még azok is sokkal gyengébben teljesítettek a teszteken, akiknek alig volt képernyőidejük, mint azoknak, akik egyáltalán nem használtak közösségi oldalakat.
No screen today
A fentiekre jött rá Brazilay vizsgálatának eredménye, ami arra jutott, hogy ha egy gyerek 13 éves kora előtt kap okostelefont, az „fiatal felnőttkorban, különösen a nők körében, rosszabb mentális egészséget eredményez, beleértve az öngyilkossági gondolatokat, a valóságtól való elszakadást, a rosszabb érzelmi szabályozást és az önértékelés csökkenését”.
Brazilay szerint a tanulmány megjelenése óta rokonok és barátok keresik meg őt azzal, hogy adjon tanácsot a témával kapcsolatban. A szakember saját példáját tudja csak elmondani: a most 9 éves fiának elmagyarázta, hogy azért nem kap még okostelefont, hogy egészséges maradhasson. „Egész életedben okostelefonokat és technológiát fogsz majd használni. Felelős módon szeretnénk megmutatni ezeket, ami támogatja a jólétedet” – nyilatkozta a lapnak a szakember.
Brazilay szerint fontos, hogy azok, akik 12 éves korban adtak a gyereküknek okostelefont, ne érezzék rosszul magukat, az ugyanis nem az ő hibájuk volt – egyszerűen kevés információ állt rendelkezésre ahhoz, hogy helyesen döntsön az ember erről.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A cikk forrása
Hírek, aktualitások és belföldi események: az iLoveDuna célja, hogy átlátható és gyors tájékoztatást nyújtson a hazai történésekről. Böngésszen tovább aktuális híreink között!
