2026. március 5-én minden az ESG-szempontokról, az azoknak való megfelelésről, a zöld átállás gyakorlatairól fog szólni. A Portfolio Green Transition és ESG konferenciánk részletei a linken.
Az új év kezdetén élesedő uniós szén-dioxid-kiegyenlítő mechanizmus (CBAM) értelmében az Európai Unión kívülről a közösség területére behozott áruk importőreinek
fizetniük kell az adott termék származási országában történő előállításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás után.
A CBAM, közismertebb nevén a karbonvám egyik fő célja az, hogy megakadályozza a karbonintenzív tevékenységek kiszervezését, és megvédje az európai ipart az olcsóbb, de környezetszennyezőbb importtermékekkel szemben.
Az érintett termékek körébe tartozik például a villamos energia is. Míg az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) hatálya alá tartozó itteni áramtermelőknek szén-dioxid-kibocsátási kvóták vásárlásával kell ellentételezniük emissziójukat, addig az EU-ba áramot exportáló, a közösségen kívüli erőműveknek mindeddig nem kellett ilyen extra kiadásokkal számolniuk. A karbonvám bevezetésével azonban ez alapvetően megváltozhat.
Különösen súlyos hatásokkal számolhatnak azok a nyugat-balkáni országok, illetve Ukrajna, amelyek villamosenergia-termelése még mindig nagyrészt a szénre támaszkodik, melynek égetése során minden más fosszilis energiahordozónál több szén-dioxid jut a légkörbe. Környezetvédelmi csoportok szerint a Balkán szénalapú áramexportja akár össze is omolhat a karbonvám vagy szén-dioxid-határadó 2026 eleji bevezetése következtében.
A változás súlyosan érintheti Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia szénfüggő energiatermelőit, mivel
a korábbiaknál jóval drágábbá teszi villamosenergia-exportjukat az uniós – köztük a magyarországi – vevők számára.
A CBAM-díjat nem az exportálóknak kell fizetniük, de az exportból származó bevételek várható csökkenése őket is érinteni fogja. A nyugat-balkáni államok kormányai egyebek mellett saját karbonárazási rendszer bevezetésével enyhíthették volna a CBAM hatását, ezáltal összességében éves szinten eurómilliárdos nagyságrendű többletbevételt generálva energiaátállásukhoz, például megújulóenergia-projektek finanszírozásához, az érintett munkavállalók támogatásához és a szén fokozatos kivezetéséhez.
Ráadásul az uniós szabályok szerint azok az országok, amelyek jelentős előrelépést mutatnak az uniós energia- és klímatörvények alkalmazásában, például egy szén-dioxid-árazási mechanizmus elfogadásával, részleges mentességet is kaphatnak a CBAM hatálya alól.
Ezt azonban mindeddig elmulasztották, ami növeli a katasztrofális és igazságtalan energiaátállás kockázatát – áll a CEE Bankwatch Network október végi jelentésében. E szerint a jelenleg a négy nyugat-balkáni államból az EU-ba importált villamos energia akár 60%-a is széntüzelésű erőművekből származhat.
A CBAM bevezetése azt eredményezheti, hogy
az Ukrajnából és Nyugat-Balkánról az uniós országokba irányuló áramexportra egy csapásra megawattóránként (MWh) 70-80 eurós extra „büntetés” rakódhat
a Bruegel nevű agytröszt elemzése szerint, ami önmagában összevethető az aktuális hazai, illetve uniós árampiaci árakkal.
Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés valószínűleg
egyik napról a másikra jelentősen csökkenteni fogja az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét,
ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat.
A Bruegel szerint a karbonvám bevezetése több mint 60%-kal csökkentheti Ukrajna EU-ba irányuló áramexportját a CBAM nélküli forgatókönyvhöz képest, 6 terawattóráról (TWh) 2,5 TWh-ra.
A CBAM végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy elkezdjék bezárni a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket.
Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám bevezetése
megrengetheti a kelet-európai árampiacot, de az európai villamosenergia-piac integrációját és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti
– figyelmeztet a szervezet.
A karbonvámból származó bevételek az EU költségvetésébe kerülnek. Ha a villamosenergia-export a jelenlegi szinten marad, önmagában a szén-dioxid-határadó villamosenergia-importra való kivetéséből várható éves uniós bevétel elérheti a közel 965 millió eurót.
Magyarország villamosenergia-ellátásában az import részaránya 2022 óta csökken, és 2025-ben 20% körül alakulhat, ami megegyezik a 2030-ra kitűzött kormányzati energiastratégiai célszámmal. Magyarország a vele közvetlenül határos, érintett országok közül Szerbiával és Ukrajnával szemben is nettó áramexportőr pozícióban volt 2024-ben, de bizonyos – jellemzően magas áramtőzsdei áras – időszakokban importál is villamos energiát ezekből az államokból. Ezenkívül a nyugat-balkáni áramexport esetleges drágulása és/vagy a kínálat csökkenése
közvetve, a környező országokon keresztül, illetve a régiós árampiaci jegyzésekbe beárazódva is befolyásolhatja a magyar áramimport lehetőségeket és árakat.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A cikk forrása
Hírek, aktualitások és belföldi események: az iLoveDuna célja, hogy átlátható és gyors tájékoztatást nyújtson a hazai történésekről. Böngésszen tovább aktuális híreink között!
