„Egyezséget szeretnénk az oroszokkal, és tartós békét kívánunk Ukrajnában.”

Az első körben Orbán arról beszélt, hogy külpolitikai szempontból ez egy vízválasztó év volt. Donald Trump győzelméhez lehetett reményeket fűzni, hogy maga mögé sorolja az európai államokat és képes lesz lezárni az orosz-ukrán háborút. De nem ez történt, hiába várta tőle a magyar kormány a gazdasági fellendülést.

Orbán szerint olyan még nem volt, hogy nagy stratégiai kérdésben szembe fordulna egymással Washington és Európa, most ez történt. A 2026 a háborús döntés éve lesz a miniszterelnök szerint, hogy kimaradunk-e a háborúból, vagy belépünk.

A békétől várt gazdasági fellendülés azért maradt el, mert Európa nemet mondott a békére – jelentette ki Orbán. Míg Európa a hadigazdaságra áll rá, aminek következménye a megszorítás, az adóemelés és az eladósodás, addig Magyarország ezt nem csinálja, nálunk békegazdaság van, aminek a megalkotása elvitt 6-7 hónapot, de mostanra elkészült és a legfontosabb pontjai január elsejétől hatályba is lépnek – mondta a kormányfő.

A magyar gazdaság számára az export kulcsfontosságú, így ha Európa hadigazdaságra áll át, akkor Magyarországnak meg kell keresnie azokat a nem Európai piacokat, ahol el tudja majd adni a termékeit. Ez a gazdasági semlegesség stratégiájának lényege – jelentette ki Orbán.

A kormányfő abban reménykedik, hogy az amerikaiak meg tudnak egyezni az oroszokkal, aminek következményeként Moszkva lekerül a szankciós listákról és ez után a magyar termékeket nagyobb mennyiségben lehet majd kivinni az orosz piacra és onnan energiát lehet behozni, szintén megnövelt mennyiségben.

Nem elhagyni akarjuk a nyugati szövetségi rendszert, nem semlegessé akarunk válni, hanem azt szeretnénk, ha Brüsszelben és a NATO-központban is a józan ész alapján hoznák a politikai döntéseket – mondta a miniszterelnök. Majd újra elmondta, hogy Brüsszelt el kell foglalni és a patrióták politikai csoportosulását kell többségbe hozni.

„Ki akarunk egyezni az oroszokkal és egy tartós békét akarunk Ukrajnában” – mondta.

A belpolitikára ráfordulva Orbán úgy sommázta a kegyelmi ügy tanulságait, hogy jobban kell erősíteni a közös döntéseket, az egyeztetéseket, hogy ne egyetlen emberen múljanak a dolgok, mert ő könnyebben hoz rossz döntést, mint egy közösség.

A Fideszben meglévő esetleges önreflexióval kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy vannak-e rossz arcok a pártban. A riporter itt Békés Mártonnak, a Schmidt Mária nevével fémjelzett XXI. Század Intézet igazgatójának egy kritikus megjegyzését hozta fel, aki többek között Magyar Péterre is utalt ezzel. Erre Orbán azt válaszolta, hogy abban bíznak, hogy a rossz arcok végül távoznak és viszik magukkal a rossz tulajdonságaikat is.

Felmerült, hogy mit lehet kezdeni a többi „haszonelvű társutassal”, mire Orbán arról kezdett beszélni, hogy az értéket teremteni akarókat kell többségben tartani és akkor nem lesznek gondok. „Nincs olyan busz, amin ne lennének bliccelők, csak távol kell tartani őket a kormánytól” – mondta.

Orbán nem lát különbséget a korábbi és a Magyar Péter köré felépült ellenzéki tábor között. Személyi változás történt, de a célok ugyanazok maradtak, ami a miniszterelnök szerint Brüsszel igényeinek kiszolgálását jelenti.

A Tiszával szemben hátrányba került Fidesz-kampányt Orbán azzal igyekezett megmagyarázni, hogy az ő dolguk elsősorban a kormányzás és nem a kampányolás, hiszen minden erejükkel dolgoznak azon, hogy Magyarország kimaradhasson a háborúból.

„2026-ban is arra kérek mandátumot a magyaroktól, hogy kívül tarthassam őket az európai háborús szövetségből” – jelentette ki.

A jövővel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy Magyarország kormánypártjának egységes vezetése van, ami európai szinten is versenyelőnyt jelent az országnak, ami független a konkrét személyi kérdésektől, amíg megvan rá a megfelelő ember.