Budapest sorsa a kormány kezében, egy nap van hátra a csődhöz.

Ha nem utal a kormány, Budapest holnapután fizetésképtelen

A fővárosi önkormányzatnak van egy folyószámlája az OTP-nél. Ha éppen nincsen annyi pénze, mint amennyit ki kellene fizetnie, akkor folyószámlahitelt vehet fel, így kezelve a likviditási nehézségeket. Természetesen ezt előbb-utóbb mindig vissza kell fizetnie, és amíg nem teszi, kamatot számítanak fel neki. Van azonban egy határidő, amikor mindenképpen nullán kell, hogy álljon a számla egyenlege: december 31. éjfél. Ezt a feltételt nem a banki logika támasztja, hanem a gazdasági stabilitási törvény önkormányzatokra vonatkozó része, ami szerint nem lehet működési hiánnyal kalkulálni, továbbá éven túli hitelt sem felvenni kormányzati engedély nélkül – ilyen engedélyt Budapest nem szokott kapni.

Ha nem sikerül nullán zárni az évet, akkor január elsején nem nyílik meg a jövő évi folyószámlahitel felvételének lehetősége. A hitelre viszont a jelenlegi, súlyos helyzetben mindenképpen szüksége lenne az önkormányzatnak ahhoz, hogy fizetni tudjon, így egyetlen nap választ el minket attól, hogy a „csőd” bekövetkezzen.

A fizetésképtelenség egyre közelgő veszélye miatt Karácsony Gergely főpolgármester még november végén levelet írt Orbán Viktornak, amiben részletezte, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy az ne következzen be. A levélben még azt vetítették előre, hogy év végén 32 milliárdnyi mínusszal kell szembenézniük. Azóta ez 18 milliárdra olvadt, mivel a kormány kifizetett Budapestnek 8 milliárdot, ami egy trolibeszerzés után járt nekik, illetve az Államkincstár sem vonta le a szolidaritási hozzájárulás decemberi, 6 milliárdos részletét (ezzel kapcsolatban azonnali jogvédelemért fordult a bírósághoz a főváros). A 18 milliárd egy közlekedési normatívából áll össze (12 milliárd Ft) és a szolidaritási hozzájárulás novemberi, már levont részéből (6 milliárd Ft). Karácsony Gergely azóta úgy nyilatkozott, elég lenne a közlekedési normatíva átutalása a sikeres év végéhez és a kormány meg is ígérte ennek a kifizetését. Kiss Ambrus, a főpolgármester jobbkeze ma lapunknak megerősítette, hogy ebben az esetben „stabilan” le tudnák zárni az évet.

A szóban forgó összeg az, amivel a kormány támogatja a budapesti közösségi közlekedés finanszírozásának költségeit. Mivel Budapest számára ez egy törvényileg előírt feladat, a kötelezettség mellé források is járnak – bár a 12 milliárd valójában kevesebb, mint tizedét fedezi a BKK közlekedésszervezési kiadásainak. A kormány a főváros jogosultságát nem is vitatja a pénzre, Kiss Ambrus elárulta, hogy az erről szóló szerződést 23-án aláírta a kormány. (Igaz, az aláírás pillanatában a benne szereplő fizetési határidő, 19.-e, már le is járt.)

Azonban egy vita kerekedett arról, hogy tényleg átutalják-e, vagy csupán Budapest „köztartozását” csökkentik ennyivel. A kormány így szedné be a Budapest által be nem fizetett szolidaritási hozzájárulás egy részét, Karácsony azonban vitatja, hogy az önkormányzatnak valóban lenne ilyen módon be nem fizetett köztartozása. Szerinte mivel jogerős bírósági döntés tiltotta meg azoknak az összegeknek a levonását, amit most a kormány köztartozásként emleget, ezért valójában nem lehetne a közlekedési normatíva 12 milliárdjának levonásával behajtani sem.

Ami viszont biztos, hogy ha a kormány nem utalja át a normatívát, akkor Budapest holnap éjfélt követően fizetésképtelenné válik. Az üggyel kapcsolatban délelőtt megkérdeztük az illetékes minisztériumokat, hogy terveznek-e utalni év vége előtt, de még nem kaptunk választ.

Így tehát Budapest sorsa a kormány kezében van.

Meg is érkezett a leminősítés

A fizetésképtelenség egyre fenyegetőbb réme miatt ma a Moody’s hitelminősítő is lépett: leminősítették Budapestet bóvli kategóriába.

Indoklásukban az állt, „a lépés a Budapest likviditási helyzetének nyilvánosságra hozatalát követi, amely aggodalmakra adott okot a város azon képességével kapcsolatban, hogy 2025. december 31-ig visszafizesse az összes kötelezettségét.” Tehát mivel az önkormányzat azt vetítette előre, hogy mínuszban zárja az évet, ha a közlekedési normatíva nem érkezik meg, ezért érthető módon aggódnak, hogy sikerül-e zárni az évet.

December 4-én kiadott legutóbbi értékelésükben még nem voltak ennyire borúlátóak. Akkor (a jelenleginél kedvezőbb) minősítésükről azt írták, „az értékelés annak a magas valószínűségét tükrözi, hogy a magyar kormány támogatást fog biztosítani egy nehéz likviditási helyzetben”.

Ez a mondat a mostani dokumentumból már eltűnt, ami arra utal, hogy meglepte őket, hogy a kormány nem avatkozott közbe.

A mostani értékelésükben a további lépésekről már azt írták, hogy amennyiben nem sikerül visszafizetni a folyószámlahitelt, az további leminősítéseket von maga után, azonban ennek elkerülése sem garancia semmire. „Még ha a folyószámlahitelt vissza is fizetik december 31-ig, ha a kormánnyal való rossz kapcsolat folytatódik, és újra kellene értékelnünk Budapest működési környezetének, kormányzásának, a különleges támogatás megkapásának esélyét, akkor megfontolnánk a leminősítést” – írták. Emellett a hitelminősítő is kiemelte a fizetésképtelenség miatt a további hitelek bedőlésének kockázatát.

A döntésnek alapvetően nincsenek olyan jellegű következményei, mint hogyha egy országot minősítenének le. Az önkormányzatok azért szoktak fizetni a hitelminősítésért, mert könnyebben és olcsóbban jutnak hitelhez, ha egy külső, pártatlannak ítélt szemlélő ítéletet mond a pénzügyeikről. Budapest azonban az utóbbi években nem juthat hitelhez, mivel ahogy azt már fentebb említettük, a kormány nem szokta engedélyezni neki. Kiss Ambrus tájékoztatása szerint a hitelminősítés még korábban, a Karácsony-éra előtt az Európai Beruházási Banktól felvett hitel miatt volt kötelező a város számára. Azóta pedig nem mondták fel, mivel az a titkolózás látszatát keltené, ráadásul reménykednek benne, hogy nem tart örökké az állapot, amikor nem juthatnak fejlesztési hitelhez.

Tényleg magával ránthatja Budapest az országot?

Karácsony Gergely a leminősítés hírére úgy reagált: „Ahogy azt korábban is mondtuk: aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja.”

Fokozottan igaz ez a hitelminősítésekre: aki Budapestet bóvliba löki, azt Budapest magával rántja.

Jelenleg Magyarország a befektetésre ajánlott kategóriában van a nagy hitelminősítőknél, de nincs messze a bóvli kategória. A háromból az egyik nagy hitelminősítőnél, az S&P-nél csupán egy kategóriával áll felette. A cégek korábbi minősítéseinél azonban Budapest fizetésképtelensége nem jelent meg a kockázatok között. Minden bizonnyal mindeddig nem tekintették komoly kockázatnak, mondván: a kormány biztosan fizet, ha a főváros gondban lenne. A Moody’s mai döntése azonban új helyzetet teremtett azzal, hogy Budapest bóvliba került.

Budapest esetleges fizetésképtelensége már csak azért is releváns lehet egy ilyen döntésnél, mert ha a főváros olyan helyzetbe kerül, hogy például nem tud fizetni az üzemanyagért, amire a buszoknak szükségük van, és leáll a közlekedés, annak egyértelmű hatása lenne: az emberek nem, vagy csak nehezebben tudnak eljutni munkába.

Egy ilyen forgatókönyvnek már a teljes gazdaságra súlyos hatása lenne: a magyarországi GDP mintegy harmadát Budapesten termelik meg.

Az ország esetleges leminősítése még tovább drágítaná a hitelfelvétel és az adósságfinanszírozás már most sem elhanyagolható költségeit.

Azt azonban nem tudjuk, hogy Budapest ilyen leállása mennyire reális. Karácsony Gergely és stábja ugyanis többször kérdésre sem szerette volna elárulni, mi a tervük, ha nem nyílik meg a jövő évi folyószámlahitel, arra hivatkozva, hogy szeretnék rákényszeríteni a kormányt, hogy ne is számoljon ilyennel, hanem fizessen. Kiss Ambrus lapunknak ma azt nyilatkozta, hogy az azzel kapcsolatos tervezés folyamatosan zajlik, hogy mit tennének, ha nem nyílna meg a jövő évi keret.

Biztos, hogy lennének károk

– mondta, az azonban, „hogy ezek milyenek és hol csapódnának le”, még kérdéses. Ezzel arra utalhatott, hogy valószínűleg most zajlik egyfajta priorizálás, hogy az önkormányzat különböző feladatai közül milyen terület az, aminek a működését mindenáron biztosítani szeretnék, és mi az, amit kénytelenek beáldozni.

Az viszont szinte bizonyos, hogy az önkormányzati dolgozók mindenképpen megkapják a fizetésüket januárban is. Erre Orbán Viktor személyesen is ígéretet tett, valamint később a kormány kidolgozott egy törvényjavaslatot, amivel akár ők is vehetnének fel hitelt Budapest nevében a bérfizetésre, amire állami garanciát nyújtanának. A szokatlan konstrukcióról itt írtunk bővebben:

Hogyan jutottunk ide?

A kérdésre többrétegű a válasz, rövidtávú likviditási gondok mellett évekre visszanyúló vita is szerepet játszik benne a kormánnyal a szolidaritási hozzájárulásokról, de még 2008 öröksége is Budapestet sújtja.

A likviditási gondokat jól példázza, hogy 2024-ben például az év 350 napján volt folyószámlahitele a városnak. Ennek részben az az oka, hogy miközben az önkormányzatnak az év során folyamatosan vannak kiadásai (a közvilágításért folyton fizetni kell, minden hónapban kapnak bért a dolgozók, stb.), addig a bevételek három hónapra koncentrálódnak: márciusra, májusra és szeptemberre. Ebből is a legnagyobb bevétel, ami az iparűzési adóból származik, márciusban esedékes – valójában eddig kellene elevickélnie valahogyan a városnak a mostani nehéz helyzetben. Ezen bevétel jelentőségét Budapest gazdálkodásában szemlélteti az alábbi ábra:

Azonban az, hogy ennyire közel sodródott a főváros ahhoz, hogy ne tudjon fizetni, ennél hosszabb távú okokra is visszavezethető. Mivel Budapest vitatja, hogy a szolidaritási hozzájárulás kivetésének módja és mértéke törvényszerű lenne, ezért a jövőre tervezetthez hasonlóan már az idei költségvetése is olyan volt, amiben nem a teljes összeg befizetésével kalkulált. Novemberben a Kúria is megerősítette, hogy legalább a 2023-ra vonatkozó levonások nem voltak jogszerűek.

Ez úgy néz ki, hogy mivel a fővárosi logika szerint nem lehetnek nettó befizetői az államnak, ezért azt a pénzt, amennyivel az állam többet von el tőlük, mint amennyivel támogatja Budapest költségvetését, nem tervezik be a büdzsébe és nem is szándékoznak kifizetni. A különbözet idén mintegy 51, jövőre 64 milliárdot fog kitenni, vagyis a teljes költségvetés 12 százalékát. Csakhogy a Magyar Államkincstár inkasszó útján nagy részét beszedte ezeknek a pénzeknek. Gulyás Gergely miniszter a december 10.-ei Kormányinfón ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a kincstár így jár el jogszerűen, nekik nincs is mérlegelésre lehetőségük, hanem ha valakinek fennáll kötelezettsége, azt be kell szedniük. Így viszont keletkezett egy lyuk Budapest pénzügyeiben, egy olyan kiadás, amire nincsen fedezet.

A fizetésképtelenség elkerüléséhez hozzájárulna, ha nem kellene év végéig visszafizetni minden folyószámlahitelt. Erről azonban a 2011-ben elfogadott, gazdasági stabilitásról szóló törvény rendelkezik, így ez a feltétel a közeljövőben nem fog változni. A törvény kimondja, hogy az éven túli hitelek felvételéhez miniszteri engedély kell. A törvényt még a pénzügyi válságra és az önkormányzatok felelőtlen eladósodására adták válaszul: 2010-ben az önkormányzati szektor GDP-arányos eladósodottsága már 12,4 százalékon állt. Azóta a legkisebb aránnyal rendelkező országok közé kerültünk az unióban, ami jóval kisebb kockázatot jelent az ország számára. Annak az esetlegessége azonban, hogy ki juthat fejlesztési hitelhez és ki nem, egyben visszafogja a beruházásokat is: a legtöbb önkormányzatnak nincs elegendő saját forrása ahhoz, hogy nagyobb projekteket, például egy híd felújítását megvalósítsa.

Ha azonban minden marad a jelenlegiek szerint, Budapest számára idegtépő 24 óra következik.

Kiderül, hogy a kormány félrerántja-e a kormányt, és utalja-e a 12 milliárdot, vagy tényleg úgy ébredünk fel újév napján, hogy a főváros fizetésképtelen.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán