A 2025-ös évet megúsztuk leminősítés nélkül
Egy évvel ezelőtt nem fenyegette Magyarországot közvetlenül a bóvli kategóriába sorolás, azonban áprilisban az S&P negatívra rontotta a BBB mínusz besorolásunk kilátását, ezzel pedig egyetlen lépésre kerültünk a fájdalmas döntéstől, hiszen
az ez alatti BB plusz osztályzat már nem lenne befektetésre ajánlott.
Az S&P elsősorban azzal indokolta a lépést, hogy nőtt a magyar gazdaságban a stagfláció kockázata, a 2026-os parlamenti választás előtti további költekezés pedig növeli a költségvetési kockázatokat és rontja az egyébként is magas adósságráta kilátásait.
Ezt követően először október közepén dönthetett volna úgy a hitelminősítő, hogy a bóvliba sorolja a magyar adósosztályzatot, de akkor megúsztuk ezt.
A Moody’s felülvizsgálataiban látszólag eseménytelenül telt el a 2025-ös év, hiszen utoljára 2024 novemberében változtatott a cég, amikor a Baa2 besorolás kilátását negatívra rontotta. Ez a besorolás egyébként egy fokozattal magasabb, mint az S&P esetében.
A Fitch Ratings 2024 végén meglepetésre stabilra javította a Baa2-nek megfelelő BBB osztályzat kilátását, majd egy évre rá újra negatív kilátást adott annak, így most ugyanott állunk náluk, mint a Moody’s-nál.
Kivárnak a választás előtt a hitelminősítők
Vagyis most úgy futunk neki a 2026-os évnek, hogy mindhárom nagy hitelminősítőnél negatív Magyarország kilátása, az S&P esetében egy fokozattal alacsonyabban. A kilátásnak azért van jelentősége, mert ilyen esetben a cégeknek 24 hónapon belül valamilyen döntést kell hozniuk. A negatív kilátás mellett ez lehet leminősítés vagy a kilátás visszajavítása. A tapasztalatok szerint
az esetek mintegy kétharmadában előbbi következik be, vagyis a negatív kilátás valóban előre jelez egy leminősítést.
December végére a cégek közzétették 2026-os előzetes naptáraikat, melyekben azok az időpontok szerepelnek, amikor tervezik felülvizsgálni a magyar adósbesorolást.
| Hitelminősítők tervezett felülvizsgálatai Magyarország esetében 2026-ban | ||
| 1. felülvizsgálat | 2. felülvizsgálat | |
| Moody’s | május 22. | november 20. |
| Standard & Poor’s | május 29. | november 27. |
| Fitch | június 5. | december 4. |
| Forrás: Portfolio-gyűjtés | ||
Persze ezekben az időpontokban egyáltalán nem muszáj változtatniuk a besoroláson vagy a kilátáson, dönthetnek úgy is, hogy változatlanul hagyják azokat. Ugyanakkor az előzetesen publikált időpontoktól csak rendkívüli esetben térhetnek el, vagyis más időpontban nagyon alacsony a lépés esélye.
A legérdekesebb, hogy
az S&P nagyjából másfél hónappal eltolta első tervezett felülvizsgálatának időpontját.
Eddig ugyanis általában tartották a hathónapos intervallumokat, ami alapján az október közepén publikált vélemény után legközelebb áprilisban lenne aktuális a felülvizsgálat. Akkor azonban a parlamenti választások miatt bizonytalan lehet a gazdaságpolitikai jövőkép, vélhetően ezért döntött úgy a cég, hogy május végére halasztja az első vélemény publikálását. Addigra ugyanis ismert lesz a választás eredménye, és az új kormány gazdaságpolitikai elképzelései, melyek nélkülözhetetlenek a helyzet értékeléséhez.
Ráadásul éppen az S&P esetében tarthatunk leginkább egy leminősítéstől, hiszen annak fájdalmas következményei lehetnének. A bóvli kategóriába csúszással ugyanis lennének olyan intézményi szereplők, akiknek automatikusan el kellene adniuk magyar eszközeiket, hiszen ők csak befektetésre ajánlott eszközöket tarthatnak. Ez pedig vélhetően a magyar állampapírhozamok emelkedésével járna, hiszen a kieső finanszírozást más forrásból kellene pótolni, azok a befektetők pedig megkérnék az árát ennek.
Ráadásul május végére már eltelik majd több mint egy év a negatív kilátás után az S&P esetében, így egyre inkább sürgetheti őket az idő is, vélhetően legkésőbb ősszel, november végén valamit változtatniuk kellene. Ugyanez mondható el a Moody’s esetében is, ahol az első 2026-os felülvizsgálat már másfél évvel a negatív kilátás után történne. A Fitch 2025 végén rontotta a kilátást, vagyis őket egyelőre nem sürgeti ennyire az idő.
Mit nézhetnek elsősorban a hitelminősítők?
A 2026-os év azért is rendkívüli lehet, mert a választások akár komoly gazdaságpolitikai változást is hozhatnak. Vagyis indokolt lehet a hitelminősítők óvatossága április előtt. A Tisza Párt kampányában jelentős hangsúlyt kapott az uniós forrásokhoz való hozzáférés javítása, illetve az uniós viták lezárása, melyek érdemben befolyásolhatják a magyar gazdaság kilátásait.
Emellett az ellenzéki párt nyíltban a zászlajára tűzte az utóbbi hónapokban az euróbevezetés szükségességét, ígéretük szerint választási győzelmük esetén egy hihető tervet tehet le az új kormány az asztalra azzal kapcsolatban, mikor vezetheti be Magyarország a közös európai fizetőeszközt. Ez pedig komoly változás az elmúlt évekhez képest, amikor a regnáló kormány nem szívesen beszélt a témáról, sőt néhány hónappal ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte, hogy „amíg én itt vagyok, addig nem lesz magyar euró”.
A fenti témák pedig a hitelminősítők döntéseit is befolyásolhatják. Emellett fontos téma lehet a gazdaság növekedési kilátása, hiszen immár három éve nem tud érdemi GDP-növekedést felmutatni Magyarország. Közben abban szinte mindenki egyetért, hogy a választások után költségvetési kiigazításra lesz szükség, függetlenül attól, ki győz. Ennek oka részben éppen az, hogy elkerüljük a bóvli kategóriába csúszást, hiszen egy magasan ragadó költségvetési deficit mellett az adósságpálya csökkenése is bizonytalanná válhat. Vagyis vélhetően ezek lesznek a kulcskérdések a 2026-os hitelminősítői felülvizsgálatok során.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A cikk forrása
Hírek, aktualitások és belföldi események: az iLoveDuna célja, hogy átlátható és gyors tájékoztatást nyújtson a hazai történésekről. Böngésszen tovább aktuális híreink között!
