2025 év végére Kína ismételten hadgyakorlatot hajt végre a Tajvan körüli vizeken, gyakorlatilag teljesen körülzárva a szigetet. Lényegében ez is a célja a műveletnek, a „kvázi független” terület elvágása a külső segítségtől, amely egy katonai invázió esetén a térségi partnerektől, illetve az Egyesült Államoktól érkezhetne. Li Hszi főkapitány, a Keleti Hadszíntér Parancsnokság szóvivője elmondta, hogy
az éleslövészeti gyakorlatokon „elérték a kívánt hatásokat”.
A műveletet a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (People’s Liberation Army – PLA) folyamatosan dokumentálta, több videót is nyilvánosságra hoztak, például a szárazföldi erők éleslövészetéről is. A felvételeken indítóállványos teherautók láthatók, amelyek rakétákat lőnek ki, hogy a nyílt vizeken elhelyezett célpontokra mérjenek csapásokat. Tajvan megerősítette, hogy törmeléket érzékeltek nagyjából 44 kilométerre a partoktól.
China PLA just released video of live-fire exercises in the waters north of Taiwan. It shows rockets fired from long range PHL-16?, landed at precisely the area for the Chinese drone (KVD002) there to film the impacts to water. pic.twitter.com/mdAOeJ5ac5 https://t.co/mdAOeJ5ac5
— Paul Huang (@PaulHuangReport) December 30, 2025
Kína legutóbb 2025 áprilisában tartott hasonló, nagyszabású gyakorlatot, akkor szintén körülvették a teljes az ország fegyveres erői. Az ilyen jellegű, blokádot gyakorló lépések Nancy Pelosi, amerikai házelnök 2022-es látogatását követően váltak rendszeressé, mivel a pekingi döntéshozók súlyos provokáción vélték az Egyesült Államok egyik legfontosabb politikusának érkezését. A nyugati nagyhatalom ugyanis hivatalosan nem ismeri el a szigetet önálló államként, különböző intézeteken keresztül tartják egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Peking éppen ezért úgy vélte, hogy a lépés beavatkozás volt a saját „belügyeibe”, ugyanis a Kínai Népköztársaság az 1949-es szakadás óta igény tart Tajvan felügyeletére.
Az Egyesült Államok a „stratégiai kétértelműség” politikáját alkalmazza, amely lényegében azt jelenti, hogy nem árulja el, mit tenne egy esetleges katonai invázió esetén.
2025 végén Kína és Japán között éleződött ki a feszültség, mivel Takaicsi Szanae japán miniszterelnök azt állította, hogy a szigetországnak be kellene avatkoznia katonailag, amennyiben Tajvant támadás érné. Ez súlyos diplomáciai csörtét okozott a két ország között, a kezdeti időszakot követően főleg Kína fenyegette meg Tokiót többször is katonai beavatkozással. Többen ezzel hozzák összefüggésbe a Justice Mission 2025 nevű akciót is, melynek célja lehet, hogy a szigetországot elrettentse. Tajpej bejelentette, hogy mintegy 130 katonai repülőgépet észleltek december 30-án, ezek közül 90 át is lépte a Tajvani-szoros középvonalát.
Ezek az egyre összetettebb, rövid értesítéssel zajló próbák célja, hogy bemutassák a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) képességét Tajvan blokádjának végrehajtására, és lehetővé tegyék a Kínai Kommunista Párt számára Tajpej kényszerítését
– reagált az eseményekre Roger Wicker amerikai szenátor, a Szenátus Fegyveres Erők Bizottságának befolyásos elnöke.
Ezzel az állítással szemben Donald Trump amerikai elnök lekicsinyelte a gyakorlatok jelentőségét. Washington feltett szándéka, hogy 2026-ban nagyszabású kereskedelmi megállapodást kössön Kínával, ezért feltételezhető, hogy a Fehér Házban ezért is kerülik az erős kijelentéseket, mivel attól tarthatnak, hogy ez veszélybe sodorná a körvonalazódó üzletet.
Címlapkép forrása: Qian Baihua/VCG via Getty Images
A cikk forrása
Hírek, aktualitások és belföldi események: az iLoveDuna célja, hogy átlátható és gyors tájékoztatást nyújtson a hazai történésekről. Böngésszen tovább aktuális híreink között!
