Január 1-jétől 4,3, utána márciusban újabb 29,4 százalékkal nő a főutak díja, miután a fuvarozók szervezeteinek sikerült megállapodnia a kormánnyal – eredetileg törvény szerint a gyorsforgalmi utaknál az inflációval, 4,3 százalékkal nőtt volna ez, a főutak esetében 54 százalékkal.
Mindez úgy történik, hogy alapból Magyarországon volt Ausztria után a második legmagasabb a gyorsforgalmi utak díja az EU-ban, főutaknál pedig konkrétan a magyar díj volt a legdrágább. Ausztriában 2025-ben a gyorsforgalmi utakra 40 tonnás, Euro VI-os, 5 tengelyes, légrugós nehéz tehergépjármű esetében 53,2 eurócentet kellett fizetni kilométerenként, Magyarországon ez 39,7, elsőrendű főutaknál pedig 24,7 eurócent volt.
A nagy emelésre a G7 szerint a költségvetési hiány mellett leginkább azért szorult rá a kormány, mert a hazai gyorsforgalmi úthálózat java részét igen költséges koncesszióba adta Szíjj László és Mészáros Lőrinc érdekeltségének, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek. Ezt egyébként az Európai Bizottság szabálytalannak tartja, kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett, az eljárás most is folyamatban van.
A végleges érték még nem ismert, de tavaly már 400 milliárdot fizethetett az állam az MKIF-nek az autópályák kezeléséért. Idén csak 210 milliárd a költségvetési előirányzat, de ezt az Állami Számvevőszék megalapozatlannak minősítette. Az M5-ös és M6-os autópályák koncessziós díja viszont 180 milliárd forint, emellett a Magyar Közút fenntartási és működési költségeire is terveztek 107,5 milliárd forintot elkölteni, aminek nagyjából negyede köthető a gyorsforgalmi utakhoz. Így a G7 összesítése szerint összesen közel 500 milliárd forint az idei útfenntartási költség, miközben sztrádaépítésekre további 332 milliárd forintot tartalmaz a 2026-os büdzsé.
Ezzel szemben 685 milliárd forint útdíjbevétellel terveznek, ezen belül 561 milliárd származna a tehergépjárművektől. A drága MKIF-koncesszió miatt idén már veszteséges lehet a sztrádaüzemeltetés és -fejlesztés. Ráadásul a G7 szerint meglepő lenne, ha a koncesszió idei költsége megállna 210 milliárdnál, ami az útdíjakat illeti, a novemberig elérhető adatok alapján a tavalyi bevétel közel 50 milliárddal alacsonyabb lehet a tervezettnél, ami az idei tervek teljesíthetőségét is kérdésessé teszi.
Ráadásul csak az M1-es sztráda – nagyságrendileg ezermilliárd forintos költségű – bővítése több tízmilliárdos éves többletterhet jelent majd a koncessziós díjakban. Az M3-as és az M7-es bővítése, további új szakaszok építése pedig már messze százmilliárd forint feletti éves növekedést okoz majd. A G7 szerint az MKIF magas költségei miatt valószínűleg muszáj lesz az útdíjakat a következő években infláció felett emelni.
Ez beépül az árakba. A G7 a logisztikai rendszereket ismerő forrásai szerint az útdíjak tervezett növelése 0-5 százalékos addicionális árnövekedést okozhat egyes termékeknél.
A relatíve olcsó, de viszonylag nagy kiterjedésű és tömegű élelmiszerek esetében több százalékpont is lehet a hatás, például a kifli vagy a tej árában jelentős tényező a logisztika – ha növelik a pékségek számára az út hosszát és díját, annak közvetlen hatása van az árakra.
A cikk forrása
Hírek, aktualitások és belföldi események: az iLoveDuna célja, hogy átlátható és gyors tájékoztatást nyújtson a hazai történésekről. Böngésszen tovább aktuális híreink között!
