„Ha a 2025. évi tényadatok, illetve a 2026-os költségvetési folyamatok függvényében szükségessé válik, a Bizottság a tavaszi előrejelzési fordulóban javasolhatja a Tanácsnak a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszba léptetését” – írja három évre előre tekintő elemzésében a Költségvetési Tanács (KT). (A tanács elnöke Horváth Gábor, tagja Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke.)
Magyarország jelenleg túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ez egyelőre gyakorlatilag monitorozást jelent, a folyamat továbbléptetése újabb kötelezettségek megállapítását, akár bírságot jelenthetne. És – nem mellékes – rossz volna az optikája, ami kockázati felárban öltene testet, a forint árfolyama alighanem gyengülne, az államkötvények hozama emelkedne.
Pályán kell tartani a költségvetést
2025 februárjában az EU Tanácsa Magyarország számára egy olyan – a kormány és az Európai Bizottság által egyeztetett középtávú költségvetési-strukturális terven alapuló – korrekciós pályát ajánlott, amely az elsődleges nettó nemzeti kiadások visszafogott növelése mellett középtávon elvezet oda, hogy a magyar kormányzati szektor hiánya ne haladja meg a GDP 3 százalékát és államadósság-mutatója fenntartható módon csökkenjen.
Vagyis az új (a pandémia után újraszabott és újraélesített) procedúrában
elsősorban a nettó kiadások alakulása számít, nem pusztán a GDP-arányos költségvetési hiány.
Azóta az EU Tanácsa a magyar kormány kérelmére lehetővé tette, hogy 2025 és 2028 között évente a védelmi kiadások 2021 óta bekövetkezett növekedésének mértékével, de legfeljebb a GDP 1,5 százalékával nagyobb mértékben növelje nettó kiadásait. Magyarország esetében ez a GDP 1,3 százalékával egyenértékű mozgásteret biztosít évente. Mármint az eredeti korrekciós pályán rögzített kiadásnövekedési limitekhez képest. A limitek évente külön és halmozottan (kumuláltan) is számítanak.
A kormány levágja a kanyart a választási győzelemért
Egyszerűen fogalmazva a költségvetési kiadások csak meghatározott mértékben nőhetnek – egyrészt évről évre, másrészt összességében. Magyarország azért látszik lecsúszni a kijelölt – vállalt – pályáról, mert a kormány a 2026-os országgyűlési választástól nem függetlenül felemelte az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélokat a GDP 5 százalékára.
Az eddig bejelentett intézkedések hatása 2025-ben 0,4 százalék GDP-arányosan, 2026-ban azonban már 2,2 százalék.
Ez statikus becslés, a tényleges hatás valamivel kedvezőbb lehet, hiszen az szja-kedvezmények, az 57. heti nyugdíj stb. a lakosság jövedelmeit növelik, így élénkítik a fogyasztást, vagyis a pénz egy része adókon keresztül visszafolyik az államkasszába.
Nagy Márton gazdasági bizottság meghallgatás 2025. 11. 27
Veres Viktor
Számszerűen a megemelt 2025. évi és 2026. évi GDP arányos hiány miatt 2025-ben a mintegy 800 milliárd forintos egyenlegromláshoz nagyságrendileg 400 milliárd forint, 2026-ban (1 100 milliárd forintos egyenlegromlás) 850 milliárd forint nettó kiadásnövekmény társul. Bár – ahogy azt a KT megjegyzi – az intézkedések hatása kisebb, mint amekkora mozgásteret a kormány a hiánycélok emelésével adott magának. Bár – ahogy azt a KT megjegyzi – a „kormányzati kommunikáció nem tért ki arra, hogy a költségvetési törvényben meghatározottnál nagyobb várt hiánynak mi a belső összetétele”.
Be kell majd húzni a féket
A kiadások tervezetthez képest magasabb 2025-ös és 2026-os növekedése miatt 2026 végére a kiadások kumulált (halmozott) növekedése 0,8 százalék lesz GDP-arányosan. A limit 0,6 százalék lenne.
Feltételezve, hogy a magyar gazdaság nem produkál kirobbanó, az előrejelzéseket meghaladó növekedést a következő években – aligha fog –
a kormányzati szektor elsődleges egyenlegének 1,7 százalékponttal kellene javulnia ahhoz GDP-arányosan,
hogy a 0,6 százalékos elsődleges egyenleg 2027-re elérhető legyen. Mármint 2026-hoz, az előző évhez képest ekkora egyenlegjavulást kellene elérni.
Bár a Fidesz szótárából hiányzik a „megszorítás” szó, egy GDP-arányosan 1,7 százalékpontos kiigazítás bizony nem képzelhető el megszorítások nélkül. Kivitelezhető, persze, ahogy arra a KT emlékeztet: a GDP arányos elsődleges egyenleg 2023. és 2024. között 2 százalékponttal javult, miközben a GDP reálértékben alig emelkedett.
Adócsökkentés legfeljebb adóemelés árán lehet
Ha 2026-ban 0,8 százalékos lesz GDP-arányosan a kiadások növekedése, akkor a kormánynak 2027-2028-ban már nem marad mozgástere. A 2025-re és 2026-ra számított 41,9, illetve 41,3 százalék helyett 2027-ben és 2028-ban csupán 39,7, illetve 38,5 százalék körül alakulhat a nettó kiadások GDP arányos értéke.
Magyarán
a kormánynak egy jelentős kiadási oldali megszorítást kell végrehajtania, az állami kiadásoknak szűkülniük kell a – várhatóan növekvő – GDP-hez képest.
A bevételi oldalon sem lesz mozgástér: ha adóemelésekre nem is lesz szükség, adócsökkentésekre – beleértve a megszorításként funkcionáló különadók kivezetését – sem lesz tér. A helyzet e tekintetben nem rózsás, a foglalkoztatás demográfiai okokból (népességfogyás) nem növelhető érdemben, a keresetek emelkedési üteme várhatóan lassul, ráadásul a kormány a különféle kedvezményekkel jó előre elvágta magát évi több százmilliárd forint adóbevételtől.
Tehát további adócsökkentésre, illetve különadók kivezetésére csak más kiadások csökkentése vagy más bevételek növelése esetén lesz mozgástér – figyelmeztet a KT.
A cikk forrása
Hírek, aktualitások és belföldi események: az iLoveDuna célja, hogy átlátható és gyors tájékoztatást nyújtson a hazai történésekről. Böngésszen tovább aktuális híreink között!
