I Love Duna

Szüreti mulatság Kisorosziban

Szüreti mulatság Kisorosziban
Helyszín: Hősök tere végén a focipálya

Hajómalmok a Dunán

Egy időben szinte egymást érték a hajómalmok a hazai folyókon, így a Dunán is, majd a gőzmalmok megjelenésével ez a mai szemmel környezetbarátnak is mondható eljárás fokozatosan kikopott a gyakorlatból. Az utolsó ilyen szerkezetek 1949-ben őröltek utoljára, azóta hírük-hamvuk sem maradt. Kivéve egyet, amit nemrégiben gondos munkával állítottak helyre Ráckevén.

Halételek a Duna-parton: kevesen eszik

Noha a Duna halállománya viszonylag szerény, minősége és mennyisége megfelelő, s kitűnően alkalmas számos finom halétel – halászlé, paprikás, pörkölt – elkészítésére. Mégis igen nehéz olyan vendéglőt találni a folyó mentén, ahol friss dunai halak kerülnek az étlapra.

Egy magányos monstrum: a dunai szénrakodó

Nem messze Esztergomtól, a Prímás-sziget nyugati csúcsánál a Dunában áll magányosan egy különleges, hatalmas, elhagyatott építmény, amely ma már csendesen magasodik a folyó fölé. Fél évszázaddal ezelőtt még uszályok horgonyoztak a vízben álló monstrum lábánál, ma legfeljebb a vízi túrák kajakosai, kenusai állnak meg a különös látnivaló, a valaha volt dunai szénrakodó kötélpálya állomása mellett.

Élő Duna: halak és madarak

Egy folyó élővilágát, így a Dunáét is sokan szeretik leegyszerűsíteni a halakra, noha ennél lényegesen sokszínűbb és összetettebb kérdésről van szó. A víz alatti élővilág szorosan összefügg, szimbiózist alkot a felszín állat- és növényseregletével, valamint a part mentén élő madarakkal és egyéb szárazföldi állatokkal, növényzettel, és természetesen az összes többi környezeti tényezővel, így az emberi tevékenységgel is. A Duna ráadásul nem is halakban, hanem éppen a folyót kísérő egyéb állatfajokban, főleg madarakban gazdag.

A Duna-kanyar kapuja: Vác

A Duna-kanyar egyik kiemelt központja, legnagyobb települése, a 33 000 lakosú Vác népszerű turisztikai célpont. Számos látnivalója mellett főleg a kerékpáros és gyalogos turisták kedvelt kiinduló állomása, árnyas Duna-partja pedig hangulatos sétára csábít.

Hajóval munkába?

A Duna mint vízi útvonal nemcsak a teherszállítás és a turisztika számára fontos, hanem – mint azt egyre több külföldi „vizes város” is felfedezi – a közösségi közlekedés szerves részét is képezheti. A budapesti menetrendszerinti kishajók a turizmusban jól teljesítenek, a napi ingázók számára azonban egy új megvalósítási tanulmány eredményeként születhetne kézenfekvőbb közlekedési alternatíva is.

Nyaralóközösség a Dunán: Lupa-sziget

Szentendre és Budapest között húzódik meg az egykori tehénlegeltető, pásztorkunyhós szigetecskén az 1930-as évek egyik legnépszerűbb dunai üdülőhelye, eldugott kis paradicsoma, a Lupa-sziget. Fejlődése ugyan mesterségesen indult el, de bensőséges világával a történelem viharait is túlélő zárt kis nyaralóközösséget kovácsolt össze.

Kerékpárral a Duna mentén

Akik kedvelik a Dunát és a sportokat, azok számára igen kellemes lehetőséget kínál a folyó partján több ezer kilométeren jelölt és kiépített bicikliút. Németországban és Ausztriában remek családi kikapcsolódást biztosít, míg Budapesttől délre, egészen a Fekete-tengerig, inkább a kalandvágyó biciklistáknak lehet vonzó a Duna mente.

Rejtett paradicsom a Csepel-sziget mentén

Budapest déli oldalán, a Csepel-szigetnél ismét kettéválik a Duna. Míg a jobb parti, széles ága a nagyobb víztömeggel együtt viszi tovább a hajóforgalmat, addig a bal parti ág, az úgynevezett Kis-Duna (másképpen Ráckevei- vagy Soroksári-Duna) nyugodt vize mellett kellemes, rejtett üdülőövezetek alakultak ki.

A Duna és a klíma

A Dunának számos egyéb szerepe mellett fontos hatása van környezete klímájára is. Nagy vízmennyisége nyáron természetes módon képes hűteni a levegőt, a folyó hazai, középső szakasza pedig aktív része a nyugat felől érkező szélek csatornájának, így vesz részt a levegő tisztításában.

Látkép a Dunával

Mi a közös az esztergomi bazilikában, a visegrádi fellegvárban, a Lánchídban és a Gellért-hegyi Szabadság szoborban? A Duna látványa. A folyó mindig is megihlette a tájképfestőket, zsánerképek készítőit, majd ugyanígy vált kedvelt fényképtémává és került bele számos turista fotóalbumába.

Szent István Napi Zenei Fesztivál és Borfesztivál Esztergomban

Remek koncertekkel közeledik az esztergomi Szent István Napi Zenei Fesztivál és Borfesztivál, amelyet augusztus 14–22. között rendez meg a Duna menti város. A sort a Kiscsillag nyitja és a Ladánybene 27 zárja, a könnyűzenei koncertek mellett a gyerek- és táncprogramok, és természetesen borkóstolás is várja az érdeklődőket az esztergomi Duna parton.

Egy Duna-parti csónakházban…

A Duna mindig is vonzotta a vízi sportok szerelmeseit, a folyó mentén sorra létesültek az evezős klubok és a csónakházak. A közkedvelt passzió fénykorát az 1950-es, 60-as években élte, Budapest több partszakaszán szinte egymást érték a vízisport-egyletek.

Fürdőzni Budapesten?

A Duna vonzó víztömege sajnos úgy folyik át a fővároson, hogy ott a hajókon kívül az úszóknak nem jutott hely. A főág valóban veszélyes, de az öblökben, mellékágakban remek lehetőségek kínálkoznának fürdésre, ha mindezt engedélyeznék.

Dunai plázs Szentendrén és a Rómain

A Budapestet Szentendrével összekötő bicikliút mindkét végénél kellemes, a Dunára nyitott pihenő- és szórakozóhelyeket, plázsokat találunk. A kultikussá vált Római-part varázsa sokak számára közismert, de a szentendrei vízpart is kellemes meglepetéseket tartogat.

Hajóvonták találkozása tilos

Visegrádi Palotajátékok

Nagy Ugrás két keréken

A WWF és a Coca-Cola szervezésében sora kerülő Nagy Ugrás rendezvényre várunk minden kerékpárral érkező résztvevőt. A Nagy Ugrás helyszíne Dunabogdányban lesz a szabadstrandon, ahová a túra Békásmegyerről indul, a HÉV végállomásától.

Országos Csobbanás 15 helyszínen!

2015. július 1, Budapest – A WWF kihívására válaszolva, jövő vasárnap 10 megye, összesen 15 településén szervezik meg az Európai folyók ünnepét, a Nagy Ugrást. A régiós országok közül nálunk lesz a legtöbb helyszín, így a természetes élővizekben gazdag Magyarország, július 12-ét egy igazi országos csobbanással ünnepli meg.

A leghosszabb Duna menti fesztivál: Szentendrei Nyár

A festői Szentendre mindig is művészeti életéről volt híres, amelyet az év nagy részében alapvetően a képzőművészet határoz meg. Több évtizede azonban, minden nyáron egy hatalmas összművészeti fesztivállá alakul a város, amely rendezvénysorozatnak a gerincét az 1969-ben alapított Szentendrei Teátrum előadásai jelentik. Saját bemutatók mellett számos zenés, prózai és táncszínházi vendégelőadás szerepel valamelyik szabadtéri színház pódiumán. Sokáig a Fő téren volt a fesztivál központja, idén a színházi előadások többsége a Dunaparti Művelődési Ház udvarán kerül bemutatásra.

Szinte egész Európa hatással van a Dunára

Európa térképén jól kirajzolódik a kontinens közepének legjelentősebb ütőere, a Duna. A Volga után a második legnagyobb európai folyó számos népet, országot és földrajzi területet köt össze, szerepe minden szempontból jelentős. De vajon tudjuk-e, honnan érkezik az a sok víz, mire eléri Magyarországot, és merre folyik tovább?

Dunafürdő: korabeli hűsölés Pest-Buda szívében

Egy kánikulai napon a perzselő budapesti Duna parton sétálva, hátunkban érezve a házakból és az aszfaltból kiáramló hőséget, óriási csáberőt jelent a folyó hatalmas, hűsítő víztömege. Miért is nem ugrunk bele fejest? Koszos? Sok a hajó? Nagy a sodrás? Budapesten, a Duna főágában, ezek miatt valóban nem ajánlatos – sőt kifejezetten tilos – a fürdőzés, de praktikus megoldások korábban már lehetővé tették a kellemes hűsölést a város közepén.